Szondázás alkalmazásával

Terménygázosítás szondázás alkalmazásával

Szondázás: A leggyakoribb szerformák az ömlesztett terménybe szondával (esetleg kézzel), vagy készülék segítségével adagolhatók, illetve tálcára téve helyezhetők ki. A magtárak gázosításánál fontos hogy a terményt a gázosítás alatt megfelelően szigeteljük ami gázátnemeresztő fóliával történik.

A golyó és pellet adagolására általában szondát használnak, amely egymáshoz csatlakoztatható kb. 1 méteres csövekből áll, tehát azzal akár 8 méter mélység is kezelhető. Az acélból készült csövek belső átmérője kb. 4 cm. A szonda végén (az eltömődés megakadályozására) billenő fedőlemez van, mely lefelé tolás esetén a szondát lezárja, felfelé húzáskor pedig nyitva tartja. Tetején beállítható számlálószerkezet található. Az utolsó beeső darabra csengőjelzés figyelmeztet.

A szondázás használatakor az összes toldalékot felszereljük, majd a szondát a termény közé dugjuk és a tablettákat – a csövet kifelé húzva- folyamatosan adagoljuk. Optimális adagolási mód: 2 beszúrás/m².

Kisebb mennyiségű ömlesztett terménynél a szondát műanyag cső is pótolhatja.

Termény kezelésekor, a gázosítószer egyenletes adagolása érdekében legkritikusabb az egy-egy szonda-beszúráskor szondázás közben az adagolandó tabletta/golyó számának meghatározása. Ehhez a gázosítószer-szükségleten túlmenően részben az asztag (prizma) méretét (magasságát, szélességét, hosszúságát), részben az egyes gabonafajták eltérő ömlesztett tömegét kell figyelembe venni, aminek kiszámítására a következő képlet nyújt segítséget:

 

Sz h l ts

m = ——————

2

Ahol:

m =termény mennyisége (t),

sz =prizma, asztag szélessége (m)

h   = prizma, asztag hosszúsága (m)

l  = prizma, asztag magassága (m)

ts  = a termény ömlesztett tömege (t/m³).

Az ömlesztett termény tömegének és térfogatának ismerete az adagolás szempontjából különösen fontos, melyhez a 20-as táblázat adatai nyújtanak segítséget.

 

  1. Ömlesztett termények adatai
Termény Egy m³ terménytömege (kg) Egy tonna terményTérfogata (m³)
Búza 710-820 1,2-1,4
Rozs 660-780 1,3-1,5
Árpa 580-640 1,6-1,7
Szemes kukorica 700-800 1,3-1,4
Zab 400-500 2-2,5

 

Az egyes szonda-beszúrásoknál az adagolásra kerülő szerformák egymás feletti távolságára is figyelemmel kell lenni, melyeket a szondázáskor úgy kell elosztani, hogy a méterenként kiszámított készítmény-mennyiség 1/3-ad része a prizma közepébe, 2/3-ad része pedig a szélekre, illetve a felületekhez közel eső terményrétegekbe kerüljön.

Egy-egy szonda beszúrásakor adagolható golyók száma az ömlesztett tömegekből és a 6-10 golyó/tonna felhasználási mennyiség figyelembe vételével a 21-es táblázatból számítható ki.

 

  1. Golyók adagolása szondával ömlesztett gabona kezelésekor
Adagolási mennyiség (tabletta/tonna) Búza, rozs, kukorica Árpa Zab
6 10 6 10 6 10
Asztag, máglya magassága (m) Egy-egy szonda beszúrásakor adagolandó tabletták száma
1,5 3 6 3 4 2 3
2 5 8 4 6 3 5
2,5 6 9 5 8 3 6
3 7 11 5 9 4 7
3,5 8 13 6 11 5 8
4 10 15 7 12 5 9
4,5 11 17 8 14 6 10

 

A táblázatban megadott golyó/tonna dózist akkor érjük el, ha az ömlesztett gabonába m²–ként kétszer szúrjuk be a szondát. Egy m² alapterületre vonatkoztatva tehát a 19-es táblázatban szereplő számértékek kétszerese szükséges.

Az egyes szonda beszúrásoknál szondázás közben figyelemmel kell lenni a golyók egymás fölötti távolságára is, melynek kiszámítására a következő képlet szolgál:

 

Szonda beszúrási mélysége (cm)

Tabletták közötti szintkülönbség (cm) = —————————————————

Golyók száma beszúrásonként (db)

 

 

A különféle formulációk (golyó, pellet) az anyaggal megrakott gáztérben vagy az üres helyiségben egyszerűen perforált tálcára téve kihelyezhetők.

Zsákolt áru kezelésekor, fóliával történő berakásuk után, az előre kiszámított mennyiségű készítményt papírtálcán vagy bádog aljzaton úgy kell elhelyezni, hogy azok egymással és a szigetelő fóliával ne érintkezzenek, a gáztérben egyenletesen helyezkedhetnek el, tehát azok a zsákok mellé, illetve alá is kerüljenek. A speciális gázáteresztő fóliába helyezett pelletek üres raktárakban a padlózaton, terménnyel megrakott gáztérben pedig az anyagon helyezhető el. Ennek különös előnye, hogy a gázosítószer nem keveredik a terménnyel, így a gázosítás befejeztével könnyen összegyűjthető.